Kunsági borvidék

Kunsági borvidék

A Kunsági borvidék a homokos talajú Alföldön található és az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Korábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették.
A terület nagysága 27.903 hektár és nyolc körzetre tagolódik. A borvidéket 68 hegyközség 32.800 szőlő-és bortermelő hegyközségi tag alkotja és a területen körülbelül 200.000 tonna körüli szőlőt szüretelnek és ebből készítik a bort.

Itt a nyár jellemzően napos, forró, a tél pedig hideg és száraz - a borvidéknek csapadékban szegény éghajlata van.

A Duna-Tisza közén elhelyezkedő vidék talaja alapvetően homokos, sőt régebben jelentős részét az úgynevezett futóhomok uralta. Talajszerkezetét főleg homok és lösz alkotja, de a Gödöllői-dombság déli nyúlványainak kötött talaja is megtalálható.

A borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek melyből, legnagyobb területen termesztett fajtái a következők: Ezerjó, Kékfrankos, Cserszegi fűszeres, Arany sárfehér, Zala gyöngye, Rizlingszilváni, Kövidinka, Kadarka, Rajnai rizling, Olaszrizling, Zweigelt stb.
A készített fehér borok jó része a könnyed, harmonikus összetételű borok közé tartozik. A borvidék egyetlen őshonos kékszőlője a kadarka, mely a borvidéken leginkább a rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos arcát mutatja. Egyre több borászat kínálatában szerepel a napjainkban oly divatos rosé is.

Vinuri din Kunsági borvidék