Villányi borvidék

Villányi borvidék

A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. A legdélibb fekvésű borvidéken 2100 hektáron termesztik a szőlőt.

A térség szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez Magyarország legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel.

Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz.

A villányi vörösborok sötétrubin színűek, testesek, illat- és zamatgazdagok, magas alkohol és tannintartalmúak. Mintegy 70-80%-ban találhatók a termőterületen. Ezek: a kevés hagyományos Kadarka, több Oportó (Portugieser), valamint a Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir. Belőlük készülnek a legkeresettebb magyar borok és a népszerű Kékfrankos cuvée-k. Siklós tüzes fehérborai pedig az Olaszrizling, Tramini, Ottonel muskotály.
A villányi borok (mindig beleértve a borvidék teljes területét) “leg-borok” lettek a magánpalackozás kezdeti időszakában, a külföldi befektetők vonzásában, a cserzőanyag uralta íz kép kialakításában és végül az árban is. Az itt kialakult bor stílus, ha bizonyos szempontokból vitatható is - mértékadó lett a magyar vörösbort fogyasztók számára, és nem alaptalanul.

A helyi bortermelő gazdák borversenyek, kiállítások rendszeresen díjazott szereplői. Eddig hat alkalommal tüntettek ki villányi borászt, illetve pincészetet az „Év Bortermelője” és az „Év Pincészete” címmel.

Borok a Villányi borvidékről